5# rész: Miért? 2/1

...valaki befogta hátulról a számat és, szinte minden végtagomat lefogta. Ösztönösen mocorogni kezdtem, de mind hiába.
- Nyugodj le!-szólt rám erő teljes hangon a férfi. Nem értettem...semmit sem értettem. Mi történik?
Aztán előjött egy csuklyás alak...
- Ha ide adod a pénzt, nem lesz bajod.-mondta, de a fejét véletlenül sem emelte rám.
- Milyen pénz?-komolyan nem tudom miről beszél.
- A drogot nem ingyen adják.- ooh! Szóval nekik kell a pénz amit hozztam Dave-nak és még az anyag is. Jó vicc...
- Nem én vagyok a Máltai szeretett szolgálat.-mondtam a legflegmább hangnememben.
- Nem kérdeztem, hogy ki, vagy mi vagy. Hanem kértem a pénzedet.
- Úgy nézek ki mint aki adakozó kedvében van? Nem adok én neked semmit...-majd egy óriási ütést éreztem az arcom jobb oldalán...

*Justin szemszöge*

Néhány ember úgy gondolja a Dark-park (ide Haloowen-kor szoktak ki jönni. Ezért hívják így), egy ilyesztő hely. Kivéve Haloowenkor...akkor az egészpark ki van világítva (logika...).
Sokszor jövök ki ide haverokkal, vagy csak úgy egyedül.Itt szoktam magamban lenni és "gondolkodni". Nem olyan okos dolgokon...nem. Csak olyan alapvető kérdéseken. Meg összeszedem a gondolataim. Kb. ennyi.
Most is itt vagyok, és gondolkodok. Eszembe jutott a múltkori buli. Nagyon-nagy volt. Volt sok ital, kaja, csajok meg csajok....ja meg voltak csajok. És persze ott voltak Ry-ék akik feldobták az egészet. Az ilyen bulikon szinte állatokként tudnak viselkedni.
Van itt egy eldugott kis "tisztás" (ugye tisztás nem lehet, mert ez még is csak egy park, hanem egy kis méretű, tisztás szerű, valami) hely, ahova szeretek menni, mert ott senki se talál meg. Erről a helyről csak én tudok...
Mármint ez a gondolat járt egy perccel ezelőtt a fejemben, de amikor meg láttam azt a csajt a buliról meg néhány srácot, teljesen lefagytam.
Mégis mit keres Ő itt ezekkel?
Láttam, hogy felesel velük (1 rosszpont) ami, bőven elég volt ahoz, hogy kapjon egyet. Azért nekem is van szívem szóval közelebb mentem, és amint jobban kivehetőbb lettem, mind rám néztek.
Nem tudtam mit, mondjak, vagy egyáltalán mondjak valamit. Ezért az első verziót választottam....csak nem lesz belőle semmi.
- Már arra a szintre süllyedtél le, hogy lányokat versz?
- Mit avatkozol bele a dolgaimba? Tűnj el, mert nem állok jót magamért! Mellesleg...majd akkor beszélj, ha te valamivel jobb lennél.-tudtam, hogy mire céloz, de próbáltam szövege második felét, figyelmen kívül hagyni.
- Oké, gyere.- indultam meg a zavarodott tekintetű lány felé (valami Joenak hívják. Még Will mondta...vagy nem is...).
- Nem, nem TE mész,-mutatott rám- Ő marad.
- Mert miért marad?
- Mert van egy kis, elintéznivalónk.
- Nekem nem úgy tűnik...
- Na, most már ne játszd a fejed. és menj el!- Félig a lányra, félig Rá figyeltem. Tudom, hogy milyne tud lenni, de azért Őt békén hagyhatná. Végülis nem ártott senkinek.
- Mi ártott neked, hogy nem birod elengedni?
- Semmit. Abszolute semmit. Csak van nálla valami ami nekem kell.-és megjelent az arcán egy perverz vigyor. Fogalmam sincs ilyenkor mire gondolhat, de ezzel a fejéval, olyan szinten felhúzott, hogy bevertem neki egyet. Mivel a reakciómra nem számított, kisé elkábult, és mivel gyorsak a reflexeim (én a mester) nyakon vágtam (és mint tudjuk, az említett test részen van egy bizonyos pont, amit ha megütünk, akkor az illető elájul). A Jessicát (vagy kit...) tartó pasit is elintéztem, egy hasba rugással (nem egy nagy "Was ist das?"). A többi a döbenettől, meg se bírt mozdulni (teljesen megértem. A "nagy kutyát" rég nem tette senki helyre). Az alkalmat kihasználva fogtam Jenit, és elszaladtam vele, el egészen a park kapujáig.
Megálltam és elengedtem.
- Jól vagy?-kérdeztem, és kezem felkarjára simítottam.
- Öö...-látszott rajta, hogy még nem igazán dolgozta fel az előbb történteket-Kösz.-csak ennyit mondot, és már készült elmenni, de én utánna kaptam-Ha nem tűnt volna fel mennék...- *kedves* gondoltam magamban, de nem vettem róla tudomást.
- Csak meg szerettem volna kérdezni a neved...-tudom, ilyenkor jönn az, hogy ezer féle képpen megkérdezzük, hogy "Jól vagy?" meg ilyenek...de már meg öl a kiváncsiság, hogy, hogy hívják.
- Mi közöd hozzá?- most mit kötöszködik? Meg mentem attól a vadállattól, erre itt felgmázik...ez nagyon bosszantó.
- Semmi, csak...
- Akkor ezt megbeszéltük...Szia!-és elment. Nem hiszem el. Tök rendes voltam vele, erre itt "bunkózik". *Na Justin ezt is jól benézted! Tudod nem kéne minden csajnál azt hinned, hogy eldobja az agyát érted...* Már megint pattog....és igaza van. Ezt jól benéztem...a másik felével már nem értek egyet.
Haza mentem és levetettem magam az ágyamra. Gondolatban ostoroztam magam...Hogy is képzelhettem, hogy majd pont Ő meghálája, ha segítenek neki...
Miért ilyen? Én csak jó fej akartam lenni...egyébként az, hogy "kedves" elég ritkán fordul elő... nállam.
Ami a legjobban zavar, az az, hogy miért nem volt képes megmondani a nevét? Olyan nagy titok vagy, mi?
Komolyan mondom nem értem ezt a lányt...
Nagy agyalásomba belefáratkoztam és pár per elteltével, elnyomot az álom. De a kérdés még mindig ott keringet a fejemben... Miért? 

Hi!:))

Amint igértem, 2komi=új rész:)) És meg érkezet. Remélem tetszett...tudom rövid lett, de azért remélem, hogy amilyen rövid legalább olyan jó:)) Ha bár ezt inkább ti döntsétek el:))

Köszönöm az 1700+ oldalmegtekintést és az 5 követőt bloglovinon...nagyon sokat jelent:'))

A következő részről annyit elárulok, hogy ugyan ez a szituáció lesz Joy szemszögéből:))

Végszóként pedig....2-3komi után hozom az új részt:))

xx

~Lisa